Tudod, elegem van a közhelyekből, hogy mindenki másról nyúzza le a bőrt,
És az szívja meg, aki csak élni akar.
A kétszínűség engem is zavar, a munkahelyemen nyelem a szart,
És én sem tudom, hogy hol az a fény az út végén.
Nem, nem barnítom a bőrt, a seggemről nem szedem le a szőrt,
Nem vagyok divatguru én, csak zenélek neked, s unom már, hogy csavarom a szót,
Keresem az igazit, a nekem valót, aki úgy szeret, amilyen vagyok,
S nem azért, mert gitár a kezemben szól.
Ref/Hol van, hol van az életem, van-e tán végzetem, vagy csak a mának éljek?
Tudnom kell, megőrjít, megvadít, vagyok-e valaki, vagy csak egy porszem a szélben.
S, tudod, divatból nem zenélek, nem leszek árucikk a terméked,
Lehetne énekelni angolul, de ez a dal jó így magyarul.
Az agyam harcol a szívemmel, gyerünk, haver ébredj fel,
Nem látod, te csak remélsz, de tudod, jól a pénz beszél!
Ilyenkor úgy szeretném, vigyen a szél a testemtől,
Becsukom a szemem és látom már, látom a fény az út végén.
Ref/Fáradok, jön nap a nap után, magányos délután, talán már sosem lesz vége,
És ez álom testemtől eltaszít, jöjjön már valaki, ki segít, magamhoz térjek.
S, ha egyszer ennek már vége lesz, vérem engem nem mérgez,
Utolsó dalom lelkemmel együtt vigye messzire a szél.
Texas band draft an all-killer, no-filler love letter to ’70s hard rock and metal, with surging vocals and riffs that command respect. Bandcamp New & Notable Feb 4, 2024
The Portland power duo cast a wide and winning net on their debut LP, with elements of goth rock, heavy metal, Americana, and more. Bandcamp New & Notable Nov 9, 2022